Olyan hallgatag. Furcsán viselkedik. Magának való. Olyan, mint egy szobanövény....

Kellemetlen és csípős vélemények, igaz? Nos igen; az introvertált személyeket gyakran sztereotípiák alapján ítéljük meg, és gyakran válhatnak fitymáló megjegyzések célpontjává. Ezek az előítéletek hozzájárulnak ahhoz, hogy a társadalom félreértéseken alapuló képet alkothasson az introvertált emberekről.

Azért, mert mások talán, de ez nem jelenti feltétlenül a fentieket. Ennek a cikknek az a célja, hogy feldolgozza és eloszlassa az introvertáltakkal kapcsolatos gyakori a tévhiteket, és bemutassa az igazi arculatukat.

1. Tévhit – Az introvertáltak arrogánsak: Az igazság az, hogy az introvertáltak gyakran csendesek és figyelmesek, nem pedig arrogánsak. Inkább előszeretettel hallgatnak, mielőtt kifejeznék magukat.

2. Tévhit– Az introvertáltak durvák: Az introvertáltak nem feltétlenül durvák vagy rossz modorúak. A visszahúzódó természetük nem jelenti azt, hogy ne lennének empatikusak és kedvesek.

3. Tévhit – Az introvertáltak mindig egyedül akarnak lenni: Az introvertáltaknak szükségük van időre egyedül is lenniük, de ez nem jelenti azt, hogy mindig egyedül szeretnének lenni. Éppolyan értékesek lehetnek a közösségi kapcsolatok számukra.

4. Tévhit – Az introvertáltak nem szeretnek kimenni: Az, hogy valaki introvertált, még nem jelenti azt, hogy nem élvezheti a társaságot vagy ne tudna kimenni. Az agorafóbia az introverzióval nem azonos.

5. Tévhit – Az introvertáltaknak nincsenek barátai: Az introvertáltaknak lehetnek mély és tartalmas barátságaik, és nem feltétlenül vesztesek. Ők inkább értékes és hűséges barátok lehetnek.

6. Tévhit – Az introvertáltak depressziós emberek: Az introvertáltak érzelmi állapota nem feltétlenül kapcsolódik a depresszióhoz. Sokan kiegyensúlyozottak és boldogok lehetnek a csendes életükben.

7. Tévhit – Az introvertáltak furcsák: Az introvertáltak sokszínűek és érdekesek lehetnek, nem feltétlenül furcsák. A kreativitásuk és mély gondolkodásmódjuk hozzájárul az egyéniségükhöz.

8. Tévhit – Az introvertáltak utálják az embereket: Az introvertáltak nem szükségszerűen mizantrópok. Egyszerűen élvezik a mélyebb kapcsolatokat, és lehet, hogy kevesebb, de értékesebb baráti kapcsolatot ápolnak.

9. Tévhit – Az introvertáltak nem szeretnek beszélni: Az introvertáltaknak ugyanúgy van mondanivalójuk, mint bárki másnak. Csak preferálják a mélyebb, értelmes beszélgetéseket a felszínes pletykák helyett.

10. Tévhit – Az introvertáltak feszült bulizók: Az introvertáltak is tudnak szórakozni, csak más formában. Nem feltétlenül a nagy tömegekkel teli bulik a kedvenceik, de más típusú eseményeken is jól érezhetik magukat.

11. Tévhit – Az introvertáltak mentálisan alkalmatlanok: Az introvertáltak rendszerint nagyon intelligensek és kreatívak. A csendes megfigyelésük és mély gondolkodásuk számos területen előnyt jelenthet.

12. Tévhit – Az introvertáltak alattomosak: Az introvertáltak cselekedeteiket nem feltétlenül motiválja ravaszság vagy alattomosság. Egyszerűen csak megfontoltan választanak megoldásokat.

13. Tévhit – Az introvertáltak félénkek: Nem minden introvertált félénk. Sokan csak csendesek és figyelmesek, de a félénkség nem minden esetben jellemző rájuk.

14. Tévhit – Az introvertáltaknak alacsony az önértékelésük: Az introvertáltak éppolyan magabiztosak lehetnek, mint az extrovertáltak. Az önértékelés nem feltétlenül függ az egyén társasági készségeitől.

15. Tévhit – Az introverzió olyan szenvedés, amely orvosolható: Az introverzió nem betegség, hanem egy személyiségjegy. Az elfogadás és a megértés segít abban, hogy az introvertáltak boldogan éljenek a saját módjukon.

Az introvertált emberek nem hordoznak magukban különös, negatív jellemvonásokat. A fent említett mítoszok eloszlatása fontos, mind az introvetráltak mind pedig környezetük számára. Azzal együtt, hogy zárkózottnak, és olykor furcsának tűnhetnek, az introvertáltak is értékes, kiegyensúlyozott egyének lehetnek a társadalomban.